A web 2.0-ás felületeken folytatott, politikai kommunikációt vizsgáló blog íróiként nem a 2014-es választások eredményeinek elemzésére, hanem a parlamenti képviselők új laptopjára, és a közösségi felületeken folytatott kommunikációjára fókuszálunk soron következő bejegyzésünkben. Habár egy XXI. századi politikussal szemben elvárás, hogy mindig naprakész információkkal rendelkezzen, és elérhető legyen az interneten keresztül is, minden parlamenti ciklus kezdetekor kisebb, de rendszerint inkább nagyobb közfelháborodás kerekedik abból, hogy mennyibe kerülnek a megválasztott képviselők munkaeszközéül szolgáló laptopok. Idén kicsivel több mint nettó 600 ezer forintot költött a közbeszerzés egy politikus számítástechnikai felszerelésére. A Szegedi Tudományegyetemen 2011 óta folyó kutatásban a parlamenti képviselők párbeszédre való hajlandóságát vizsgáljuk elsősorban a web 2.0 különböző felületein, mint a Facebook, vagy a Twitter. Ezekből az eredményekből publikálunk most néhányat.
A 2014-es közbeszerzés nyertese egy szétszedhető laptop, amelynek képernyő része tabletként is használható a billentyűzetről leválasztva (nem célunk a reklám, ezért a laptop további tulajdonságait az Index cikkében megtalálják az érdeklődők). Idén nettó 602 ezer forintba került egy politikus laptopja a kiegészítőkkel együtt, ami a négy évvel ezelőtti összeg dupláját teszi ki.
A következő diagramok azt szemléltetik, hogy a 2010-2014-es parlamenti ciklus tagjai, milyen rendszerességgel használták a Facebookot és a Twittert. A két közösségi oldalt nem egy időpontban vizsgáltuk meg: a Facebookot 2012. november 1-jétől 2013. január 31-ig pásztáztuk, míg a Twittert 2013. november 1-jétől 2014. január 31-ig monitoroztuk. (Egyrészt, azért különbözik a két vizsgált időszak, mert a Twitter esetében bonyolult lett volna visszakeresni a 2012-es bejegyzéseket, ami nehézkessé tette volna az adatgyűjtést, másrészt így két különböző időszakról, de az éveknek ugyanazon szakairól kaptunk adatokat.)
A novemberi összevetéseket összehasonlítva látható, hogy hazánkban a képviselők inkább a Facebookon posztolnak, mintsem a Twitteren. Ennek elsősorban az az oka, hogy Magyarországon kevésbé terjedt el a miniblogírás gyakorlata, így kevés embert és – nem utolsó sorban – még kevesebb szavazót lehet elérni vele. Ha átlagolunk, akkor 2012 novemberében a Facebookot több mint kétszer annyian használták a parlamenti képviselők közül, mint egy évvel később, 2013 ugyanazon hónapjában a Twittert. A bejegyzések számát illetően pedig a Facebookon (964) másfélszer annyi poszt született, mint a Twitteren (641).
A 2012-es és 2013-as novemberhez képest, az ugyanezen évi decemberek sem voltak gyengébbek aktivitás szempontjából: a Facebookon 1075, míg a Twitteren 639 poszt született a vizsgált képviselők virtuális tollából. Mindez annyit jelent, hogy a Facebookon egy nap átlagosan 16 képviselő 34 posztot írt, míg a Twitteren 7-8 politikus 20-21 bejegyzést "csiripelt össze".
A decemberi hónapok érdekessége, hogy az ünnepek alatt visszafogottabb volt a képviselők aktivitása a közösségi oldalakon. Jellemzően már a karácsonyi készülődés idején látványosan leszakadtak a Facebookról és a Twitterről. Nemcsak a posztok száma, de a posztoló politikusok száma is csökkent. Az ünnepek elmúltával az aktivitás szépen lassan elérte az átlagos szintet. Ezt a következő két diagram mutatja: január első pár napjában jelentősen emelkedett az aktivitás a közösségi oldalakon.
2013 és 2014 januárjában a következőképpen alakult az aktivitás: a Facebookon összesen 983, a Twitteren ennél valamivel kevesebb, 753 bejegyzés született. A Facebookon egy nap átlagosan 17 képviselő aktivitása 31-32 posztot eredményezett, míg a Twitteren átlagosan 8 politikus 24 bejegyzést produkált.
