HTML

Közvetlen Demokrácia & Kutatás

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósul meg. A projekt teljes címe: A2-MZPD-12-0254: A közvetlen demokrácia lehetőségei az új információs és kommunikációs technológiákon

Friss topikok

Drága pénzért kevés párbeszéd II.

2014.04.27. 16:52 KözvetlenDemokráciaKutatás

Előző bejegyzésünkben, a Drága pénzért kevés párbeszéd I.-ben az új parlament tagjainak több százezer forint értékű, nemrégiben vásárolt laptopjaival, illetve általuk a közösségi oldalakon folytatott politikai kommunikációval foglalkoztunk, az interakcióról azonban eddig nem esett szó.

Jogos elvárás, ha a politikus megtalálható a különböző közösségi oldalakon, interakcióba lehessen lépni vele. A Szegedi Tudományegyetemen 2011 óta folyó Interaktivitás-kutatás Twittert vizsgáló szakaszában járunk, ezért ebben a posztban elsősorban a Twitteren tanúsított párbeszédek, vagy éppen minimonológok gyakoriságát mutatjuk meg.

A következő tortadiagram azt szemlélteti, hogy milyen témában tweetelnek a magyar képviselők. A vizsgált időszakban (2013. november 1-jétől 2014. január 31-ig) 2033 bejegyzést produkált az Országgyűlés 10 százaléka. Novemberben 641, decemberben 639, míg januárban kicsivel nagyobb aktivitást mutatva 753 tweetet osztottak meg politikusaink.

Teljes képernyő rögzítése 2014.04.27. 162222.jpg

Ahogy az a kördiagramon is látszik, hazánkban igencsak lesújtó a politikus és a választópolgár közötti interakció. Pontosabban fogalmazva annak hiánya. Semmiféle párbeszéd nincs a Twitteren választó és megválasztott képviselő között. Csak remélni tudjuk, hogy a nemrégiben vásárolt legmodernebb technika képes lesz fokozni a politikusok interakcióhoz való kedvét. 

Az összes csiripelés több mint felét, 53 százalékát azok a tweetek (1033 bejegyzés) teszik ki, amelyek hivatalos információnak számítanak: a vizsgált képviselők politikai munkásságával, közéleti szerepléseivel kapcsolatosak (például: tévében való szereplések, újságban megjelenő interjúkra való hivatkozások, blogbejegyzések, stb.). A második legnagyobb szeletet a szubjektív kategória (580 bejegyzés) hasítja ki a bejegyzések tortájából. A vélemények, vagyis az olyan Twitter-írások, amelyek kifejezetten a vizsgált képviselő személyes véleményét tartalmazzák valakivel, vagy valamivel kapcsolatban. Jelentős az aránya, 10 százalék a támadó jellegű minivéleményeknek (200 bejegyzés) is. Ezek tartalma sértő/ bántó/ esetleg támadó jellegű. Ebbe a kategóriába soroltunk minden olyan tartalmat, amelyekben a vizsgált politikus más közszereplő kompetenciáit vonja kétségbe, esetleg éppen melegebb éghajlatra küldi el a másikat. Kevésbé gyakran posztolnak a képviselők a magánéletükkel kapcsolatos információkat a Twitteren, ezek aránya mindössze 5 százalék (98 bejegyzés). A csak URL link, vagy fénykép posztolása még ritkább esetnek számít, az összes bejegyzés mindössze 2 százalékát teszi ki (50 bejegyzés).

Következő bejegyzésünkben megvizsgáljuk, mi a helyzet külföldön, vagyis ott, hogyan viszonyulnak a Twitteren folytatható párbeszédhez a politikusok és a választópolgárok.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás politikus képviselő választópolgár interaktivitás Magyarország Twitter interaktivitás hiánya

A bejegyzés trackback címe:

https://opendemocracy.blog.hu/api/trackback/id/tr116092731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása