A jelen tanévet meghatározó Facebook-kutatásunkban tartalomelemzéssel foglalkozunk. Blogunk követőiben jogosan merül fel a kérdés, az üzenőfalra feltöltött képeket ugyanolyan tartalomnak tekintjük-e, mint a posztok szövegét.
Ha visszakeressük az eddig közzétett diagramokat, láthatjuk, a politikusok nagyon különböző mértékben használják ki a Facebook nyújtotta vizuális lehetőségeket, vagyis egyesek előszeretettel osztanak meg saját fényképeket, vagy különböző témájú képeket (mémek, plakátok, stb.), míg mások teljesen elhanyagolják ezt a kommunikációs formát.
Eredeti elképzelésünk szerint, minden képet kigyűjtöttünk volna, majd azok tartalmát megvizsgálva külön kategóriákba soroltuk volna őket. Erről azonban kénytelenek voltunk lemondani a kutatás egy korai fázisában, a magyar pilot elvégzése után, ugyanis olyan mennyiségű képanyag gyűlt össze – még annak ellenére is, hogy redukáltuk a képek méretét – , hogy csak több GB-os pendrive-okon tudtunk adatot cserélni. Be kellett látnunk, ez a mennyiség nemcsak a levelezőrendszerünket bénítja meg, hanem a kutatócsoportot is lassúvá teszi, egyszerűen nem vagyunk elegen ilyen mennyiségű adat időbeni, hatékony feldolgozásához. Ehhez jött még az a felismerés is, hogy külön tanulmányt lehetne írni csak a képekből. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még rávesszük magunkat.
Mindezek után, az olvasóban jogosan merül fel még egy kérdés, akkor mégis mit keres a posztok osztályozásában a photo kategória. Ugyan képanyagot nem gyűjtöttünk, mert a képek tartalomelemzéséről lemondtunk, de mindez nem zárta ki azt, hogy feljegyezzük, mikor és hol találkoztunk ilyen posztokkal. Ezt a lépés azért sem hagyhattuk ki, mert csak így kaphattunk hiteles képet arról, a vizsgált képviselők, milyen gyakorisággal posztolnak. Ha mindezt nem vesszük figyelembe, negatív irányba befolyásoltuk volna Facebook-aktivitásukat.
Fontosnak tartom tisztázni azt is, a photo kategóriába csak azokat a megosztásokat soroltuk, ahol csak képet vagy képgalériát osztott meg a politikus. Abban az esetben, ha ezek mellé szöveg került, már csak a szöveget vizsgáltuk, és azt osztályoztuk a felállított kategóriák szerint. Vagyis a kutatás nem vizsgálja a posztok szövege és azok képanyaga közötti viszonyt. Ez szintén egy újabb tanulmány anyagát képezhetné.
