A Facebook-kutatás lényege, hogy nemcsak arra keressük a választ, a politikusok milyen rendszerességgel használják a közösségi médiát, hanem arra is, milyen típusú tartalmakat osztanak meg a virtuális követőikkel.
Ahhoz azonban, hogy a vizsgált képviselők mindegyikének Facebook-aktivitását képesek legyünk leírni, és a későbbiekben összehasonlítani, ki kellett találni egy kategorizálási rendszert, amelybe az összes vizsgált poszt „belefér”. Kezdetben úgy gondoltuk, hogy fő- és alkategóriák szerint csoportosítjuk majd a megosztásokat, a kommentekkel pedig nem foglalkoztunk. A táblázatban látható, miből indultunk ki.
A pilothoz – vagyis a magyar országgyűlési képviselők vizsgálatához – előzetesen összeállított kategóriarendszer a gyűjtés során számos átalakításon ment keresztül. Nincs ebben semmi meglepő, előre számítottunk erre, hiszen ahhoz, hogy a legfeszesebb és legteljesebb csoportokat ki tudjuk alakítani, nemcsak előzetes elgondolásokra, hanem tapasztalatra is szükség volt, vagyis látnunk kellett, mit is gyűjtünk valójában.
A pilot utáni kategóriarendszer jóval egyszerűbb lett: eszerint csupán hat csoportot különböztetünk meg, és nem használunk alkategóriákat:
A végleges kategóriák a posztok besorolásához:
1 – A magánszférára vonatkozó bejegyzések (családdal, gyerekekkel, barátokkal kapcsolatos posztok, ünnepi bejegyzések)
2 – Informatív bejegyzések (minden olyan megjelenése a politikusnak, amely hivatalos – interjú, blog bejegyzés, eseményen való részvétel)
3 – Szubjektív megjegyzések (a képviselő saját véleményét hangoztatja)
4 – Támadó megjegyzések (indulatos, negatív kritika/vélemény)
5 – Link megosztása (olyan linkek, amelyeket minden egyéb megjegyzés nélkül posztolnak)
6 – Fotó megosztása (olyan posztok, ahol csak képeket/ galériákat osztanak meg minden egyéb megjegyzés nélkül)
Joggal merül fel a kérdés, hogy miért redukáltuk ilyen drasztikusan a kategóriák számát. Mivel a posztok kategorizálása egyfajta tartalomelemzés mentén történik, a kutatás ezen része kvalitatív módszerekkel valósul meg, ebben az esetben magas a szubjektivitás lehetősége, hiszen a kutatónak magának kell eldöntenie, melyik posztot, melyik kategóriába sorolja, ezért minél kevesebb csoporttal dolgozunk, annál inkább kivédhető a kutató szubjektivitása.
A végleges kategóriák a kommentek besorolásához:
C1 – Mindennapi beszélgetés (csevegés)
C2 – Informatív komment, ahol a politikus hívja fel valamire a figyelmet/ válaszol az állampolgárok által feltett kérdésekre
C3 – Informatív komment, ahol a politikus figyelmét hívták fel valamire, és erre reagál
Végső soron ez a kutatás a politikusok interaktivitását vizsgálja, ezért döntöttünk úgy, hogy nemcsak a politikusok posztjait, hanem a saját posztjaik alatti kommentjeiket is megvizsgáljuk, és kategorizáljuk.
