Lassan elkezdődik a második félév, ami kutatócsoportunk számára egyet jelent a Twitter-kutatás elindulásával, illetve az átfogó, politikusok interaktivitását vizsgáló, három pillérből álló (email, Facebook és Twitter) kutatás utolsó fázisának startjával.
A háttérben persze már hónapokkal ezelőtt végrehajtottuk a kutatás pilotját, mindebből pedig le is vontuk a következtetéseket. Egyrészt világossá vált számunkra, hogy képtelenség ugyanazt a háromhónapnyi időintervallumot (2012 novemberétől 2013 januárjáig) vizsgálni, mint a Facebook esetében. A Twitteren a bejegyzések ilyen távoli visszakövetése nehézkesen oldható meg, ráadásul nem is biztos, hogy az a képviselő, aki egy évvel ezelőtt gyakran mikroblogolt, ma is ugyanolyan aktív felhasználója a Twitternek. Így amellett döntöttünk, hogy a Twitter esetében 2013 novemberétől 2014 januárjáig monitorozzuk a politikusok kommunikációját.
Célunk, hogy a Facebookon és a Twitteren vizsgált aktivitás, vagy éppen passzivitás összehasonlítható legyen, ezért törekednünk kell arra, hogy amennyire csak lehet ugyanolyan kutatási feltételeket biztosítsunk, ugyanolyan metódus szerint dolgozzunk a Twitter esetében, mint a Facebook-vizsgálat során. Mindeközben nem szabad elmennünk amellett a tény mellett, hogy a két közösségi oldal más-más szolgáltatást nyújt, így ebből adódóan vannak csak rájuk jellemző specifikusságaik, amelyek feltérképezéséhez és méréséhez igenis változtatni kell a Facebookhoz képest.
Hosszas huzavona után sikerült megállapodnunk abban, hogy már az adatgyűjtést is másképpen végezzük, mint korábban. A Facebook esetében bár egy excel dokumentumon belül, mégis külön lapon szerepeltek a vizsgálni kívánt posztok, és külön oldalon a posztok kategorizálását jelző kódok. Ezeket a Twitter esetében egy lapon fogjuk tárolni, megkönnyítve ezzel az adatok ellenőrzését. Ezzel a megoldással sokkal inkább visszakövethetővé válik egy-egy kutató munkája, hogy az adott posztot az osztályozás során, milyen kategóriába illesztette. Mindez azért olyan fontos, mert a kategorizálást több kutatónk végzi, a tartalomelemzés pedig – hiába az előre megbeszélt tartalmi követelmények – emberi szubjektivitás kérdése (is).
A posztok monitorozására februárban kerül sor. A vizsgálandó politikus alanyokat azonban már kiválasztottuk. Ebben az esetben a Facebooknál kialakult forgatókönyv szerint jártunk el, vagyis: a vizsgált ország parlamentjének 10 százalékát vonjuk be a kutatásba. Ennek oka, hogy nem minden képviselő áldoz időt a közösségi médiában való jelenlétre. Az alanyok kiválasztásánál most is figyeltünk arra, hogy megtartsuk az adott parlamentben helyet foglaló politikai pártok, illetve a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított arányát. Igyekeztünk minden korosztályból aktív felhasználót találni a mintába. Továbbá külön hangsúlyt fektettünk a miniszterelnökök és pártvezetők profiljának megvizsgálásra, ugyanis az ismertebb, ezáltal népszerűbb képviselőknek nagyobb valószínűséggel van a kutatás szempontjából használható, azaz élő (legalább 2-3 naponta egy vagy több új bejegyzést posztoló) Twitter-profilja.
A Twitter jellegéből adódik, hogy az ezen a felületen megosztott bejegyzéseket nem lehet ugyanazzal a kategória-rendszerrel osztályozni, mint a Facebook-posztokat, ezért januárban a kategorizálást is átgondoltuk. Erről egy későbbi – februári – bejegyzésben olvashattok.
