A krakkói konferencia után visszacseppentem a kutatással töltött hétköznapokba, amelyek – gyorsan hozzáteszem – egyáltalán nem nevezhetőek szürkének. A tanévkezdés óta tempósan halad a csapat, az adatok kinyerésével kapcsolatos kihívásokat megoldottuk (ezek egy-egy korábbi bejegyzésben olvashatóak). Persze ez közel sem jelenti azt, hogy egy újabb külföldi ország esetében nem merülhetnek fel eddig rejtve maradt, megoldásra váró problémák. De röviden összefoglalva, a gyűjtés olajozottan halad.
Azzal senkinek sem mondok újat, hogy a kutatás azért zajlik, hogy végül átfogó képet alkothassunk a politikusok új információs és kommunikációs technológia használatáról, különös tekintettel a közösségi honlapok használatára – így a Facebookra és a Twitterre. Éppen ezért az adatokat nem elég kigyűjteni, azokat értelmezni, elemezni is szükséges, ehhez pedig meg kell találnunk a legmegfelelőbb módszert. Egy korábbi bejegyzésben volt már szó a posztok kategorizálásáról, de a további adatfeldolgozásba eddig nem engedtünk bepillantást.
Minden vizsgált ország adatait a következő módon vizualizáljuk:
Havi kimutatásokat készítünk (1. ábra). Olyan grafikonok ezek, amelyek napi bontásban szemléltetik a vizsgált ország, vizsgált politikusainak közzétett posztjait, még egyszerűbben, hányan, hányat posztolnak a vizsgált napon. Ezek a típusú ábrák kiválóak arra, hogy megmutassuk, mennyire nyílik szét az olló két szára, vagyis mekkora a különbség a posztoló képviselők száma és a posztok száma között. Ugyanakkor csak országokon belül szolgálhatnak hasznos információval, mivel minden vizsgált ország politikusainak létszáma változó, és ezeknek a létszámoknak csak bizonyos részét monitorozzuk (a parlamentek 10 százalékát), ezért nemzetközi összehasonlítás nem végezhető velük. A példa kedvéért: a vizsgált 39 magyar képviselőnek könnyebb összehoznia napi 10 posztot, mint a 15 horvátnak, de sokkal nehezebb, mint a 65 britnek.
Ahhoz, hogy az országok egymással is összehasonlíthatóak legyenek, el kell osztanunk az adott nap posztjainak számát a minta számával (a vizsgált ország, vizsgált politikusainak számával). Ez a típusú ábra azt képes megmutatni, hogy az adott országban a vizsgált képviselőkre hány poszt jut az adott napon. Ez a szám nulla és végtelen között mozoghat (2. ábra).
További összehasonlíthatóságot eredményez nemzetközi szinten, ha az adott napon posztoló politikusok számát elosztjuk a minta számával (a vizsgált ország, vizsgált politikusainak számával). Ezzel a megoldással a képviselők napi aktivitását lehet szemléltetni. Ebben az esetben az eredmény nulla és egy közé esik (3. ábra).
